"Az amatőrcsillagász bármikor hozzáférhet tanulmányai eredeti tárgyához. A mindenség remekműveihez ugyanannyi joga van mint a világ nagy obszervatóriumainak. És semmihez sem hasonlitható az a privilégiuma, hogy megadatik számára átélni az eredettel való találkozást."
Minden eddiginél részletesebb felvételt készítettek egy napfoltról egy földfelszíni csillagvizsgálóból. A rekord méretű felbontást egy folyamatosan deformált alakú tükörrel sikerült elérni, a felvételen nyolcvan kilométeres részletek is láthatók.
Az eddigi legrészletesebb képet az amerikai Big Bear Solar Observatory (BBSO) csillagvizsgálóból készítették. Bolygónk felszínéről azért nehéz nagyfelbontású, részletes optikai felvételeket készíteni
A korai távcsöves megfigyelések helyett ma már részletes felvételeken és űrszondákkal tanulmányozzák a bolygókat, s mikroszkópokkal elemzik a róluk származó porszemcséket. Furcsa mélyedések helyett a Naprendszer történetét őrző kráterek, fázist mutató sarló helyett kénsavas felhők a Vénuszon - néhány példa abból, honnan indultak Galilei felfedezései, és hova jutottak azóta ismereteink.
Már itt húznak el a fejünk felett az augusztusi hullócsillagok, a Perseidák: bár a meteorraj csütörtök környékén lesz a legaktívabb, addig is érdemes figyelni az eget. A jelenség idén az átlagosnál látványosabbnak ígérkezik, mivel a Hold fénye nem zavarja a meteorok megpillantását, és az elmúlt napokban már több fényes tűzgömböt is észleltek hazánkból. A
Egy valóban szokatlan körpanorámaképen vörös ívvel határolt hatalmas, sötét sáv emelkedik az égbolton keleten, miután a Nap a látóhatár alá bukott nyugaton. A kevesek által ismert jelenségről, bolygónk saját árnyékáról látványos felvételt készítettek.
Földünk árnyékát ritkán láthatjuk. A legtöbben a holdfogyatkozások idején figyelhetjük meg, amint égi kísérőnkre vetül. Ám megfelelő légköri viszonyok
Negyvenkét méteres átmérőjével közel négyszer lesz nagyobb a jelenlegi óriástávcsöveknél a European Extremely Large Telescope, azaz extrém nagy európai távcső. A gigantikus műszert a világ legszárazabb sivatagában építik meg, ahol halványabb égitesteket azonosíthat majd, mint bármely mai teleszkóp. Fő célpontjai a Naprendszeren kívüli bolygók és a fiatal Világegyetem lesznek.
Feldarabolt és eltorzított galaxis, amelynek képét egy úgynevezett kvazár gravitációs tere erősítette fel. A jelenség miatt egy délibábhoz hasonlóan máshol figyelhető meg a távoli galaxis képe, mint amerre valójában elhelyezkedik.
Kozmikus délibábnak is nevezik a gravitációs lencse jelenség révén keletkező alakzatokat. Ennek keretében egy távoli égitest fényét Földünk felé görbíti, közben eltorzítja, és esetleg meg
